Testvértelepülések

Torda település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánátban, Nagybecskerek, Törökbecse, Nagykikinda, Magyarcsernye és Begaszentgyörgy között terül el, 1960 óta közigazgatásilag Begaszentgyörgy községhez tartozik. Az 1400 körüli lélekszámú lakosság több mint kilencven százaléka magyar anyanyelvűnek vallja magát, és elsősorban mezőgazdasági termelésből él.
Torda, mint falunév már megtalálható a XIII. és XIV. századi okiratokban. Egyik nevezetessége, hogy 1923-ban Szekeres István helybeli lakos kútásás közben kesernyés ízű vízre bukkant. A víz vegyi elemzése után megkezdődött a gyógyhatású „keserevíz” palackozása, amelyet az európai és amerikai piacra is szállítottak. Hosszabb-rövidebb megszakításokkal 2001-ig termelték ki a két forrásból fakadó Jordán és Szent György elnevezésű gyógyvizet, amely elsősorban a gyomorbántalmak orvoslására vált be kitűnően. Az önkormányzat ismét tervbe vette a gyógyvízforrás kiaknázását, ezért egy kisebb méretű gyógyfürdő létrehozását szorgalmazza. A település határában két, eddig még kihasználatlan termálvízforrás is található. A faluban egészségház szolgálja a betegeket, van művelődési otthona 300 személyes színházteremmel, kis teremmel, bárral és társalgóval, sportpálya, ifjúsági otthon, továbbá néhány vegyesbolt, vendéglátóhely, piac és középületek az intézmények, vállalatok részére. A barokk stílusú római katolikus templom 1846 és 1848 között épült, a parókia pedig 1964-ben. Az Ady Endre nevét viselő nyolcosztályos általános iskola emeletes épülete 1938 óta áll a központban, amelyet 1989-ben teljesen felújítottak. Az iskolában magyar nyelven folyik a tanítás. Az óvodában kis- és nagycsoportban foglalkoznak a gyerekekkel.

http://www.torda.rs/vesti.html

 torda-1 torda-2 torda-2a torda-4

Balatonakali Veszprém megyében, a Balaton északi partján fekszik, és mint sok más település, az őskortól lakott terület. A község a Balaton-part keskeny sávján épült, közvetlenül a vízparton. A mediterrán jellegű éghajlat kedvezett a szőlőtermesztésnek, a Balaton a halászatnak, és a parton húzódó erdősáv pedig a vadászatnak. A hajdani egyutcás település, halászfalu, mára rendezett üdülőfaluvá fejlődött, és hétszáz főnyi állandó lakosa van. A nyári szezonban az üdülőkkel húszezer fölé is emelkedik a lélekszám. A község területén több ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő, nemzetközi kemping várja a vendégeket. Nyáron kulturális programok, horgász és vízi sport lehetőség fogadja a turistákat. A vendéglők magyaros ízeket, a táj híres borait kínálják a látogatóknak, akik a szállodák szolgáltatásai mellett magánszállásokat is igénybe vehetnek.

http://www.balatonakali.hu/

 balatonakali-4balatonakali-2

OLYMPUS DIGITAL CAMERAbalatonakali-3

A Barátsági szerződések főbb pontjai

„A Barátsági szerződés értelmében a két település
– mindent megtesz annak érdekében, hogy minél szélesebb körű együttműködés alakuljon ki közöttük,
– ápolja a kulturális kapcsolatokat,
– erősíti az ifjúsági cserekapcsolatokat,
– előtérbe helyezi egymás turisztikai értékeinek megismertetését,
– együttműködik a közös történelmi hagyományok ápolásában,
– baráti kapcsolatuk alakulásáról rendszeresen tájékoztatja a lakosságot.”

3polgarmester

Ujvári László, Dobai János, Koncz Imre polgármesterek Tordán, a Szent István szobornál

Polgármesterek a testvértelepülési kapcsolatokról

Ujvári László
„Nem csak a gazdasági lehetőségek fontosak a települések életében, de legalább annyira lényegesek az emberi kapcsolatok, hogyan töltjük el a szabadidőnket, milyen közös élményekkel, kulturális, szórakozási lehetőségekkel gazdagítjuk mindennapjainkat. Ennek nagyon jó példája a testvértelepülési kapcsolatok kiépítése. Általában olyan települések szoktak egymással kapcsolatot létesíteni, ahol hasonló érdeklődési körű állampolgárok élnek vagy a különbözőségeik vonzzák egymást. Például egy alföldi település egy hegyvidéki településsel, egy magyar település a határon túli, szórványban élő magyar településsel tart fenn kapcsolatot. Több településnek vannak távolabbi országokban, észak-európai, nyugat-európai országokban is testvértelepülései. Balástyának két testvértelepülése van, Balatonakali és Torda. Balatonakalival 2000 körül alakult ki a kapcsolatunk egy balástyai zöldségkereskedő jóvoltából, és 2004-ben írtuk alá a barátsági szerződést. A tordai polgármesterrel, Dobai Jánossal Sándorfalván egy települési rendezvényen találkoztunk, és ott a beszélgetés után alakult ki a barátság. Rájöttünk, hogy sok közös szálunk van, ugyanúgy gondolkodunk sok mindenről. Ezt kölcsönös látogatások követték, és két év után, 2007-ben foglaltuk írásba testvértelepülési kapcsolatunkat. Testvértelepüléseinkkel közösen ünnepelünk, együtt örülünk egymás eredményeinek, értékeinek.”

Dobai János
„A testvértelepülési kapcsolatokkal számunkra a határok is megnyíltak, hiszen mi határon túli magyarok vagyunk, és az a kapcsolat, ami kialakult az anyaországi testvértelepülésekkel, számunkra nagyon fontos. Elsősorban a tapasztalatszerzés miatt, ugyanakkor lehetőség nyílik ezáltal gazdasági téren valamilyen együttműködésre. Mi még nem vagyunk az Európai Unió tagja, viszont nagyon fontos az a tapasztalat, amit Magyarország szerzett az Európai Unióban. Ezáltal közösen is tudunk pályázni majd az uniós alapoknál, amely különösen fontos a településünk fejlődése szempontjából. Torda egy kis falu 1400 körüli lakossággal. Balástya kicsit nagyobb, Balatonakali kicsit kisebb, de azokat a tapasztalatokat, amit szereztünk az elmúlt években, nagyon hasznosak, hiszen nagyon sok újdonságot, jó dolgot láttunk megvalósulni. Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nagyobb beruházásokhoz pénzünk legyen, nincs annyi állami támogatás, és mivel nem vagyunk tagja az Európai Uniónak, nincs pályázati támogatás sem. Remélem, az együttműködésünk, a közös pályázás hozzájárul ahhoz, hogy valamilyen módon mi is fel tudjuk lendülni. Ugyanakkor az is fontos számunkra, hogy egy nemzethez tartozunk, egy nyelvet beszélünk, egy a kultúránk, és kialakultak baráti és családi kapcsolatok, amely az egész együttműködésben az egyik legfontosabb dolog mindannyiunk számára. Részt veszünk egymás rendezvényein, évente elég sokszor találkozunk. A távolság nem olyan túl nagy, a határ sem jelent gondot. Balatonakalival a kapcsolatunk új, Balástya által, de azért velük is évente két-három alkalommal találkozunk, Balástyán és Akaliban és Tordán is. Remélem, hogy így Akalival is kialakul a testvértelepülési kapcsolat, mert még most „unokatestvérek” vagyunk, de remélem, testvérek is leszünk.”

Koncz Imre
„Nálunk a testvértelepülési kapcsolat civil szervezetek által képviselt ügy. Két testvértelepülése van Balatonakalinak, Kövend és Balástya. Kövend egy erdélyi település és a kapcsolat az Erdély kör kezdeményezésére jött létre, Balástya pedig baráti kapcsolatból alakult testvértelepülési kapcsolattá, ami már túl is mutat ezen a kereten. Rengeteg barát van, akik összejárnak azóta is. Szerencsés vagyok, mondhatom, mert öt éve, a második választási ciklusban vagyok polgármester, és nagyon jó barátság alakult ki köztünk Balástya polgármesterével is, és nemcsak a testvértelepülés ügye miatt, hanem barátságról szól a mi ismeretségünk. Ez mozgatja az egészet, hogy barátkoznak a magánemberek, nem felülről szervezésről, hanem alulról épülő mozgalomról van szó, és ez a legfontosabb.
Általában a testvértelepülések kulturális rendezvényeken járnak össze, országon belül is, de van, amikor több nemzet, messziről jövő nemzetek kultúrái találkoznak, és azokat ismerhetik meg a testvértelepülések. Alapvetően a települések kulturális életében van jelentősége, de gazdasági kapcsolatok is kialakulnak, ilyenre Balatonakali és Balástya viszonyában is van példa. Ezeket is előmozdítja a barátság.”

Egyház

Páduai Szent Antal Római Katolikus Templom

templom_1

Jelenlegi oltárképét 1961-ben festette Ravizzini Angelo olasz festőművész.A Balástya központjában található eklektikus stílusú Páduai Szent Antal Római Katolikus Templomot 1903-ban építtette Szeged városa a korábbi kápolna helyén, és Dessewffy Sándor akkori csanádi püspök szentelte fel. Építéséhez a Szeged-Felsőtanyaiak fuvarral és építőmunkával járultak hozzá.

Zsindelytetejét 1960-ban palára cserélték, tornyát 1963-ban újították fel, és 1987-ben vörösréz sisakkal borították. 1981-ben teljes külső helyreállítást végeztek. A templom belső felújítása 2001-ben készült el, a külsejét 2011-ben pályázati támogatással teljesen felújították.

templom_2

Plébánia

Balástya, Széchenyi u. 11.

 

Plébánia ügyfélfogadási idő:

kedd: 9.00-13.00 óráig

szerda:  9.00-13.00 óráig

csütörtök: 9.00-13.00 óráig

péntek: 13.00-17.00 óráig

 

Plébános: Forgó Miklós

Telefon: 06 (20) 220-5757

Vállalkozások községünkben

Kommunikációs szolgáltatás

Kommunikációs Szolgáltató Iroda
Illin Klára újságíró, televíziós szerkesztő
Cím: 6764 Balástya, Széchenyi u. 18/B
Telefon: 62/278-303, 06 (30) 345-5053
Profil: kiadványok írása, szerkesztése, filmszerkesztés,
Balástyai Újság szerkesztése, Kistelek Járási Hirdetőújság kiadása
www.illinklara.hu

Pénzintézet

Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet
6764 Balástya, Rákóczi u. 15.
Telefon: 62/278-330
Profil: pénzintézet
www.fontanatakarek.hu

Kereskedelem

LILA ABC, ÁG Étterem, Balástyai Pékség
Iris Kereskedelmi Kft.
Kardos József és Kardos Erzsébet
6764 Balástya, Rákóczi u. 17.
Telefon: 62/278-616
Profil: kiskereskedelem és vendéglátás

Erika élelmiszerbolt
Rúzsa Attila
Cím: 6764 Balástya, Honvéd u. 2.
Telefon: 06 (30) 236-8180, 06 (30) 325-0150
Profil: élelmiszer kiskereskedelem

Zöldség és gyümölcs üzlet
Király Andrásné
6764 Balástya, Rákóczi u. 32.
Telefon: 06 (20) 453-7326
Profil: zöldség- gyümölcs-, élelmiszerkereskedés

Platán Cukrászda
Tari József
6764 Balástya, Hunyadi u. 3.
Telefon: 62/278-020
Profil: cukrászat

Online Lottózó, Papír-írószer Üzlet
Kiss Istvánné
6764 Balástya, Széchenyi u. 18.
Telefon: 62/278-296
Profil: szerencsejáték, papír-írószer

Mezőgazdasági bolt
ONOZO AGRO Kft.
Onozó Mihály
6764 Balástya, Széchenyi u. 16.
Telefon: 62/278-388
Profil: növényvédő szer, műtrágya, agrofólia, mezőgazdasági vegyesáru kis- és nagykereskedelem

Malom Gazdabolt
GEKO-2002 Kft.
Gere Ferenc, Kovács Jenő
Cím: 6764 Balástya, Széchenyi u. 38.
Telefon: 62/278-721
Profil: növényvédő szer, műtrágya, agrofólia, mezőgazdasági vegyesáru kis- és nagykereskedelem

Táp- és terménybolt
Sári Csaba
6764 Balástya, Táncsics u. 15.
Telefon: 62/278-162
Profil: takarmány, termény

Jó Bor 2000 Bt.
Búfelejtő Söröző
Palotás Ibolya
6764 Balástya, Klapka u. 2.
Telefon: 62/278-662
Profil: italbolt

Juhász Kocsma
Juhász Jenő
6764 Balástya, Tanya u. 115.
Telefon:  62/278-472
Profil: italbolt

Építőipari szolgáltatás

Sári Architect Kft.
Sári János
6764 Balástya, Hunyadi u. 8.
Telefon: 62/578-018/019, 0 (30) 958-4360
Profil: lakó- és nem lakóépület építés

Electric Power Kft.
Simon László
Cím: 6764 Balástya, Fecske u. 3.
Telefon: 06 (20) 953-4513
Profil: villanyszerelés

Egyéb szolgáltatás

Éva kozmetika
Sihelnikné Benkő Éva
6764 Balástya, Széchenyi u. 7.
Telefon: 62/278-462
Profil: kozmetikus mester

Szanka Autószerviz és Autósbolt
Szanka Antal
6764 Balástya, Széchenyi u. 32.
Telefon: 62/278-201
Profil: autószerelés, autóalkatrész árusítás

Karosszérialakatos műhely
Zelei György
Cím: 6764 Balástya, Széchenyi u. 2.
Telefon: 62/578-028
Profil: karosszérialakatos

Földrajz

Balástya Csongrád megyében, a Kisteleki járásban, Szegedtől 24 kilométerre fekszik. Az M5-ös autópályának (a község két le- és felhajtóval is rendelkezik), az E-75-ös útnak és a Szeged-Budapest vasútvonalnak köszönhetően közúton és vasúton egyaránt könnyen elérhető. Nyugatról Csólyospálos, Kömpöc, északról Csengele és Kistelek, keletről Ópusztaszer, Sándorfalva, délről Forráskút és Szatymaz fogja közre. Területe 10.995 hektár, ezzel az átlagos nagyságú falvak közé tartozik, a népsűrűség 32 fő/km2. Balástya az Alföld nagytájhoz, ezen belül a Duna-Tisza közi síkvidék és az Alsó-Tisza Vidék középtájakhoz tartozik. Száraz, vízhiányos terület, jellegzetes síkság. Uralkodó talajtípusa a homok, kisebb részben réti talaj és szikes talaj. E talajadottságok alakították ki a térség sajátos mezőgazdasági kultúráját. Éghajlatát a határozott szárazföldi éghajlat jellemzi.

Balástya térképbalstya

A hőmérsékleti értékek és a csapadékeloszlás nagy kilengést mutatnak. Éghajlatát a nagy napi és évi hőmérséklet-ingadozás jellemzi. A téli csapadék mennyisége miatt tartós és jelentős vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. A korai tavasz következtében a növényzet vegetációs periódusa és a virágzás országos viszonylatban itt kezdődik meg a legkorábban (orgona, mogyoróvirágzás, búza). Tengerszint feletti magassága 90 méter. Felszíne észak-nyugati irányból dél-keleti irányba lejt. Az uralkodó észak-nyugati, dél-keleti szelek a laza szerkezetű futóhomokból néhol buckás homokhátat képeznek. A medencealjzat változó, különböző színben vannak paleozous, mezozous korú sekély tengeri üledékek, melyek vastagsága 100-200 méter. Az alsó és felső parton túlnyomóan agyagos rétegből épül fel. Egyetlen természetes tavunk az Őszeszéki-tó. Három vonalon húzódik csatorna (Fehértó-Majsai, Kisteleki főcsatorna és az Őszeszék-Szirtosszéki csatorna). Közigazgatási területünkön főleg nemesnyár- és akácerdők találhatók.

A helyi állattenyésztésre a háztáji gazdaságok és mezőgazdasági vállalkozások szerződéses háziállat tartása, valamint vadállatok közül az apróvad és őz előfordulása jellemző.