Bitó Józsefné Gera Eszter (1922-2011)

Bitó Józsefné Gera Eszter 1922. február 19-én született egy ma Balástya területéhez tartozó tanyán, szegényparaszt család legkisebb gyermekeként. Elemi iskolai tanulmányait a győriszéki tanyai iskola osztatlan csoportjában végezte el kitűnő osztályzattal. Írogatni már első elemiben kezdett. Az első rímeket palavesszővel palatáblára írta. Később irkákba – füzetekbe – legyezte le gondolatait, verseit. A család előtt is szégyellte az írást, ezért a füzeteket elégette. Jó képességű volt, de tanítója ajánlása ellenére sem tanulhatott tovább polgári iskolában, mert szülei nem engedték.

Sorsának különleges ajándéka volt, hogy Bálint Sándor fiatal szegedi néprajzkutató a család rokonaként gyakran megfordult a Gera tanyán beszélgetni a régmúlt dolgokról. Később a rokoni kapcsolatok révén  évekre segítségül szegődött Szegedre Bálint Sándorékhoz, ahol nagy hatással volt rá a tudós egyénisége és az a rengeteg könyv, ami ott körül vette.

1944.január 23-án kötött házasságot Bitó Józseffel. Két fiúgyermekük született. Küzdelemmel, békés családi körben nevelték fel őket. Az általános iskolai tanulmányokat felnőttként a dolgozók esti iskolájában, 1964-ben végezte ugyanabban a győriszéki iskolában. Még ebben az évben szerzett tejgazdasági és állattenyésztési szakmunkás bizonyítványt. Képesítését nem használta, mindig háztartásban dolgozott. Az írást házasságkötése után továbbra is titokban folytatta 1975-ig. A balástyai művelődési házban 1975-ben alakult pávakör, ahová eljárt énekelni. Az igazgató, Kiss István biztatására kezdett nyilvánosságra kerülni írástudása. Ettől az időponttól verseket, rímbeszedett gondolatokat, majd 1985-től néprajzi dolgozatokat írt különböző pályázatokra. Beküldött munkáiért az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton 1987-ben a „Búcsújárás” V. díjat, 1988-ban „Adatok a terhesség, szülés, gyermekágy témaköréhez” II. díjat, 1989-ben a „Szegényparasztok élete régen és ma” II. díjat, „A gyermekek munkára nevelése” II. díjat, 1986-ban „Mindennapi kenyerünk” III. díjat, 1992-ben „Régi, de ma is élő szögedi parasztok ízös beszéde, szólásmondásai” VI. díjat, 1994-ben „Régi paraszti életünkre emlékezem” IV. díjat kapott. A Csongrád Megyei Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton 1985-ben a „Családunk története” III. díjat, 1990-ben a „Rokoni kapcsolatok” V. díjat nyert. Írásai jelentek meg 1995-ben a JEL című katolikus folyóiratban és 1996-ban az ARANYÁG katolikus gyermekújság két számában. Kilenc versét közölte 1999-ben az ŐSZI RÜGYFAKADÁS című Szépkorúak verses antológiája.

2002-ben, 80. születésnapján a Balástyáért Közalapítvány támogatásával megjelent verseskötete, a „Járom az utamat mindig fájó szívvel”. Több éven át tartó munka eredménye az a dalos gyűjtemény, amelyben az általa ismert 777 dal szövegét jegyezte le.

A Munkácsy Mihály Általános Művelődési Központ 2000-ben egy néprajzi szöveggyűjteményben jelentette meg műveit, mely a mai napig szolgálja a honismeret oktatását (Régi paraszti életünkre emlékezem). A 2003-as Falunapon a faluközösségért végzett munkája köszöneteként és elismeréseként az önkormányzat plakettjét kapta meg.

Így ír róla Juhász Antal, néprajzkutató, a Régi paraszti életünkre emlékezem című néprajzi szöveggyűjtemény bevezetőjében, amelyet Esztike néni írásaiból állított össze Illin Klára újságíró:

„Szeged-Felsőtanya újabb krónikás, írogató parasztasszonyt ad a szegedi táj és az egész magyarság népismeretének. Bitó Józsefné Gera Eszter írásainak legfőbb értéke a maga élettapasztalatának és tanyai rokonsága, környezete kiváló érzékkel megfigyelt életrendjének hiteles megörökítése. A gyorsan változó világunkban felnövő fiatalok Gera Eszter írásaiból ismerhetik meg az elődeik dolgos, igen küzdelmes hétköznapjait, az ünnepek, jeles napok hagyomány megszabta rendjét – azt a mentalitást, amely a „szögedi föld” és az egész táj parasztságát jellemezte. Bitó Józsefné Gera Eszter kötetbe gyűjtött írásai gazdagítják szülőföldje ismeretét és majd építőkövei lesznek a nagyobb tájegység és az egész magyarság népismeretének.”

1-Gera Eszter
« 1 A 5 »

800×600

Bitó Józsefné Gera Eszter 1922. február 19-én született egy ma Balástya területéhez tartozó tanyán, szegényparaszt család legkisebb gyermekeként. Elemi iskolai tanulmányait a győriszéki tanyai iskola osztatlan csoportjában végezte el kitűnő osztályzattal. Írogatni már első elemiben kezdett. Az első rímeket palavesszővel palatáblára írta. Később írkákba – füzetekbe – legyezte le gondolatait, verseit. A család előtt is szégyellte az írást, ezért a füzeteket elégette. Jó képességű volt, de tanítója ajánlása ellenére sem tanulhatott tovább polgári iskolában, mert szülei nem engedték.

Sorsának különleges ajándéka volt, hogy Bálint Sándor fiatal szegedi néprajzkutató a család rokonaként gyakran megfordult a Gera tanyán beszélgetni a régmúlt dolgokról. Később a rokoni kapcsolatok révén évekre segítségül szegődött Szegedre Bálint Sándorékhoz, ahol nagy hatással volt rá a tudós egyénisége és az a rengeteg könyv, ami ott körül vette.

1944. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4

Vélemény, hozzászólás?