Páduai Szent Antal Római Katolikus Templom

1891. október 26-án avatták fel Szeged-Felsőtanya közigazgatási és „kultúrközpontot” – ezt megelőzően már 5 iskolát nyitottak a területen. Ennek értelmében a Szeged-Budapesti országút mellett többek között kápolna és paplak is épült – így a keresztelések, házasságkötések, temetkezés már helyben történhettek.

A kis kápolna telkén 1903-ban építtette Szeged városa az eklektikus stílusú templomot. Dessewffy Sándor csanádi püspök október 11-én szentelte föl Páduai Szent Antal tiszteletére. Építéséhez a Szeged-Felsőtanyaiak fuvarral és építőmunkával járultak hozzá

Jelenlegi oltárképét 1961-ben festette Ravizzini Angelo olasz festőművész.

Zsindelytetejét 1960-ban palára cserélték, tornyát 1963-ban újították fel, és 1987-ben vörösréz sisakkal borították. 1981-ben teljes külső helyreállítást végeztek.

A templom belső felújítása 2001-ben készült el, a külsejét 2011-ben pályázati támogatással teljesen felújították.

A templom belső terének bemutatása (Forgó Miklós plébános közlése alapján):

A balástyai templom főoltárán Szent Antal, a templom valamint a szegények védőszentje látható a karján a gyermek Jézussal. Az oltár fából készült. Szent Antal ferences rendi szerzetes a tizenhárom segítő szent egyike. A hagyomány és az egyházi tanítás szerint is az elveszett tárgyak megtalálásában segít, közbenjárását kérheti, akinek elveszett valamilyen tárgya. Az Oltáriszentség tartóját, a tabernákulumot vagy oltárszekrényt két angyal őrzi. A szentségtartó fölött örökmécses világít.

Az oltár mellett jobb oldalon Szent István király szobra jogarral és az országalmával, balról Árpádházi Szent Erzsébet szobra rózsákkal ábrázolva látható.

Az oltár mellett jobbról a falon a pápai zászló, balról van a Magyar Köztársaság zászlaja.

Az oltár bal oldalán található a keresztelő kút, amely az egyházi hagyomány szerint mindig a szentélyben volt felállítva, és a gyermekek keresztelésénél játszott fontos szerepet. Ennek több változata létezik. Ezt ajtóval lehet kinyitni, és belül egy víztartó edény van benne.

A mellette levő padot Lippai Nagy István és neje 1926-ban ajándékozta a templomnak. Valószínűen régen a templom nagyobb támogatói vagy a világi testületek vezetői ülhettek ebben a padban, de ma ott a ministránsok foglalnak helyet a szentmise egy része alatt.

A szentély bal oldalán, a falon a szószék szintén fából készült. Fölötte galambábrázolás, a Szentlélek jelképe, hogy annak kegyelme világosítsa meg a beszélő papot és a híveket, hogy Isten üzenetét be tudják fogadni. A szószéket úgy tervezték meg, hogy a hangot felerősítse, erősítő berendezés nélkül jó legyen a belső tér akusztikája. A szószéknél látható Balástya község címere a zászlón.

A szószék előtt áll a missziós kereszt. Korábban az országban több helyen missziós napokat tartottak, ahová egy szerzetes eljött és a híveknek prédikált. Ma lelki napnak nevezhetnénk. A kereszten a dátumok jelzik a missziós napok időpontjait: 1926, 1936, 1946.

A II. Vatikáni Zsinatig „szemben misézés” nem volt, a pap a hívekkel együtt az Oltáriszentség felé nézett, latinul folyt a szertartás. Magyarul csak a prédikáció folyt.  II. Vatikáni Zsinatig a szentély szélénél áldoztató rács lehetett itt a balástyai templomban is, a boltív vonalában (az összeillesztés helye látható). A második Vatikáni zsinatot követően, 1965-ben életbe lépett az új liturgikus rendelkezés, ami szerint kevés volt a liturgikus tér, és láthatóan megszélesítették a szentélyt.

Az oltár előtt középen van a szemben miséző oltár, Jézus egyetlen áldozatának bemutatására szolgál. Mellette található az ambo, ahol az Isten Igéjének felolvasását tartják.

Jobbról a főoltár mellett a papi szék (szédesz) látható.

A szentély vonalában, a boltív fölött egy mondat köszönti Jézust: Dicsértessék a Jézus Krisztus.

A szentély jobb oldalán van a Lourdes-i (ejtsd: lurdi) oltár. 1854-ben a Boldogságos Szűz Mária megjelent Lourdesban Bernadettnek, egy 13 éves pásztorlánynak, és azt mondta neki: menj el a paphoz és mondd el neki, hogy én vagyok a szeplőtelen fogantatás titka. Ebben az évben adták ki a szeplőtelen fogantatás dogmáját. Ezért a papot meglepte, hogy egy pásztorlány ilyet mond, ami éppen abban az évben lett hivatalos egyházi rendelkezés. (A dogma mindig valamilyen változtathatatlan hitigazság.) A Szűzanya megjelent több alkalommal, és forrás is fakadt ezen a helyen, ami a betegeket meggyógyítja. Ezután kezdődött a zarándoklat a megjelenése helyéhez, és ott felépült egy bazilika is.

A második Vatikáni zsinat előtt a mellékoltároknál is volt misézés, amit általában a káplán csendben végzett, a főoltárnál tartott misével azonos időben. A mellékoltáron szintén van szentségtartó, tabernákulum. Ma akkor használják, amikor nagyhéten az Oltáriszentség nem lehet a főoltár szentségtartójában, akkor szolgál annak őrzésére. A Lourdes-i oltárhoz, így Szűz Máriához kapcsolódnak a hálatáblák, melyekből néhány a templom felújítása után is visszakerült a falra.

A szentély bal oldalán levő kisebb fa oltáron Lisieux-i (liziői) Szent Teréz (Marie-Françoise-Thérèse Martin 1873-1897.) képe látható. Kármelita apáca volt, aki 24 évesen halt meg. Tanítása szerint mindannyian szentek lehetünk, mégpedig úgy, hogy egy „lift” segítségével egyszerűen csak Istenhez emelkedünk. Az oltár Bárkányi István ajándéka, és Klementné T. M. 1929-ben festette.

Az oltárnál jobbról az ablakon Szent Imre herceg, Szent István fia látható, 1903-ban készült Szegeden, Bárkányi István és neje ajándéka. Balról Szent László király képe látható, amelyet Poór Sándor készített, Kordás János és neje ajándéka.

A lourdesi oltár mellett jobbról az ablak a helybéli Rózsafüzér Társulat ajándéka, Szent István király Szűz Anya oltalmába ajánlja az országot.

A sorban következő ablakok:

Szent Józsefet ábrázolja, Aigner Nándor ajándéka

Szent Péter a kulcsokkal, Szél Péter és neje ajándéka

Xavéri Szent Ferenc hittérítő, Prokisch Ferencz ajándéka

A főbejárattól balra az ablakok:

Remete Szent Antal, Bérczy Antal ajándéka

Szent Pál karddal és könyvvel, Vetró János és Mihály ajándéka

Szent Anna, a kislány Boldogságos Szűz Máriával, Vetró Sándor ajándéka

A szentély után balról az első ablakon Szent Erzsébet rózsákkal, és Katona József és neje ajándéka

Az ablakok között a falon a stáció képei láthatóak, amelynek a templomhoz illő klasszikus stílusú az ábrázolása:

Jézus halálra ítéltetik – Bárkányi György és neje Bárkányi Rozál ajándéka

Jézus vállára veszi a nehéz keresztet – Bárkányi Mihály és neje Kormányos Rozál ajándéka

Jézus először esik el a kereszttel – Bárkányi József és neje Sánta Etelka ajándéka

Jézus szent anyjával találkozik – Kondász József és neje Vetró Anna ajándéka

Czireni Simont Krisztus keresztjének hordozására kényszerítik – özv. Kocsó Józsefné szül. Tandari Anna ajándéka

Jézus ábrázatját Veronika kendőjébe nyomja – Fogas János és neje Erdélyi Apolló ajándéka

Jézus másodszor esik el a kereszttel – özv. Kormányos Jánosné szül. Balog Teréz ajándéka

Jézus találkozik a jeruzsálemi asszonyokkal – özv. Kormányos Jánosné szül. Balog Teréz ajándéka

Jézus harmadszor esik el a kereszttel – Benkő János és neje Bárkányi Anna ajándéka

Jézust megfosztják ruháitól és epét itatnak vele – Kopasz Erzsébet ajándéka

Jézust keresztre feszítik – Német Antal ajándéka

Jézus meghal a kereszten – Kecskeméti Sándor és neje Sándor Apolló ajándéka

Jézus testét a keresztről leveszik – Mária Társulat ajándéka

Jézus holttestét eltemetik – Nagymihály Antal és Vetró Veron ajándéka

A főbejáratnál mindkét oldalon szenteltvíztartók találhatóak.

A főbejárattal szemben balról Szent Antal szobor látható. A Szent Antal persely mindig a szegényeknek, a rászorulóknak megsegítésére szolgált, de ha a híveket öröm érte, akkor is tettek Szent Antal perselyébe pénzt.

A főbejárattal szemben jobbról Szent József a gyermek Jézussal látható.

A főbejárattól jobbra a gyóntatószék található.

(A templomok külső megjelenésén kívül, ha főoltáron az örökmécses ég, keresztút ábrázolása van a falakon, és gyóntatószék található, az jelzi, hogy katolikus templomban vagyunk.)

A templomnak van egy orgonája, amelyen az építésének dátuma nem látható. Egy manuálos orgona, egy játszóasztala van, egyszerű, másfél oktávos pedálsorral. Ma már elektromos motor hajtja, de korábban lábbal működtethető fújtató segítségével szólalt meg az orgona, amely egyházzeneileg nagyon fontos hangszer, hangja a szentmisék fontos kelléke.

A templomnak három harangja van. A legnagyobb a Szent Antal harang 510 kg, a második Szent József harang 331 kg, és a lélekharang 129 kg. Vélhetően nem az eredeti harangok, mivel a legnagyobb harang 1926-ban készült. Minden harangon van egy-egy kalapács. A harangok egyszerre szólnak reggel 6 órakor, déli 12 órakor és este 7 órakor a Boldogságos Szűz Mária köszöntésére, az Úr Angyala elimádkozására szólítja a híveket. A lélekharang egymagában csak elhunytnak szól. A torony egyébként 20 méter magas, és 4 méter minden oldalról.

1
« 1 A 10 »

 

Vélemény, hozzászólás?