Testvértelepülések

Torda település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánátban, Nagybecskerek, Törökbecse, Nagykikinda, Magyarcsernye és Begaszentgyörgy között terül el, 1960 óta közigazgatásilag Begaszentgyörgy községhez tartozik. Az 1400 körüli lélekszámú lakosság több mint kilencven százaléka magyar anyanyelvűnek vallja magát, és elsősorban mezőgazdasági termelésből él.
Torda, mint falunév már megtalálható a XIII. és XIV. századi okiratokban. Egyik nevezetessége, hogy 1923-ban Szekeres István helybeli lakos kútásás közben kesernyés ízű vízre bukkant. A víz vegyi elemzése után megkezdődött a gyógyhatású „keserevíz” palackozása, amelyet az európai és amerikai piacra is szállítottak. Hosszabb-rövidebb megszakításokkal 2001-ig termelték ki a két forrásból fakadó Jordán és Szent György elnevezésű gyógyvizet, amely elsősorban a gyomorbántalmak orvoslására vált be kitűnően. Az önkormányzat ismét tervbe vette a gyógyvízforrás kiaknázását, ezért egy kisebb méretű gyógyfürdő létrehozását szorgalmazza. A település határában két, eddig még kihasználatlan termálvízforrás is található. A faluban egészségház szolgálja a betegeket, van művelődési otthona 300 személyes színházteremmel, kis teremmel, bárral és társalgóval, sportpálya, ifjúsági otthon, továbbá néhány vegyesbolt, vendéglátóhely, piac és középületek az intézmények, vállalatok részére. A barokk stílusú római katolikus templom 1846 és 1848 között épült, a parókia pedig 1964-ben. Az Ady Endre nevét viselő nyolcosztályos általános iskola emeletes épülete 1938 óta áll a központban, amelyet 1989-ben teljesen felújítottak. Az iskolában magyar nyelven folyik a tanítás. Az óvodában kis- és nagycsoportban foglalkoznak a gyerekekkel.

http://www.torda.rs/vesti.html

 torda-1 torda-2 torda-2a torda-4

Balatonakali Veszprém megyében, a Balaton északi partján fekszik, és mint sok más település, az őskortól lakott terület. A község a Balaton-part keskeny sávján épült, közvetlenül a vízparton. A mediterrán jellegű éghajlat kedvezett a szőlőtermesztésnek, a Balaton a halászatnak, és a parton húzódó erdősáv pedig a vadászatnak. A hajdani egyutcás település, halászfalu, mára rendezett üdülőfaluvá fejlődött, és hétszáz főnyi állandó lakosa van. A nyári szezonban az üdülőkkel húszezer fölé is emelkedik a lélekszám. A község területén több ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő, nemzetközi kemping várja a vendégeket. Nyáron kulturális programok, horgász és vízi sport lehetőség fogadja a turistákat. A vendéglők magyaros ízeket, a táj híres borait kínálják a látogatóknak, akik a szállodák szolgáltatásai mellett magánszállásokat is igénybe vehetnek.

http://www.balatonakali.hu/

 balatonakali-4balatonakali-2

OLYMPUS DIGITAL CAMERAbalatonakali-3

A Barátsági szerződések főbb pontjai

„A Barátsági szerződés értelmében a két település
– mindent megtesz annak érdekében, hogy minél szélesebb körű együttműködés alakuljon ki közöttük,
– ápolja a kulturális kapcsolatokat,
– erősíti az ifjúsági cserekapcsolatokat,
– előtérbe helyezi egymás turisztikai értékeinek megismertetését,
– együttműködik a közös történelmi hagyományok ápolásában,
– baráti kapcsolatuk alakulásáról rendszeresen tájékoztatja a lakosságot.”

3polgarmester

Ujvári László, Dobai János, Koncz Imre polgármesterek Tordán, a Szent István szobornál

Polgármesterek a testvértelepülési kapcsolatokról

Ujvári László
„Nem csak a gazdasági lehetőségek fontosak a települések életében, de legalább annyira lényegesek az emberi kapcsolatok, hogyan töltjük el a szabadidőnket, milyen közös élményekkel, kulturális, szórakozási lehetőségekkel gazdagítjuk mindennapjainkat. Ennek nagyon jó példája a testvértelepülési kapcsolatok kiépítése. Általában olyan települések szoktak egymással kapcsolatot létesíteni, ahol hasonló érdeklődési körű állampolgárok élnek vagy a különbözőségeik vonzzák egymást. Például egy alföldi település egy hegyvidéki településsel, egy magyar település a határon túli, szórványban élő magyar településsel tart fenn kapcsolatot. Több településnek vannak távolabbi országokban, észak-európai, nyugat-európai országokban is testvértelepülései. Balástyának két testvértelepülése van, Balatonakali és Torda. Balatonakalival 2000 körül alakult ki a kapcsolatunk egy balástyai zöldségkereskedő jóvoltából, és 2004-ben írtuk alá a barátsági szerződést. A tordai polgármesterrel, Dobai Jánossal Sándorfalván egy települési rendezvényen találkoztunk, és ott a beszélgetés után alakult ki a barátság. Rájöttünk, hogy sok közös szálunk van, ugyanúgy gondolkodunk sok mindenről. Ezt kölcsönös látogatások követték, és két év után, 2007-ben foglaltuk írásba testvértelepülési kapcsolatunkat. Testvértelepüléseinkkel közösen ünnepelünk, együtt örülünk egymás eredményeinek, értékeinek.”

Dobai János
„A testvértelepülési kapcsolatokkal számunkra a határok is megnyíltak, hiszen mi határon túli magyarok vagyunk, és az a kapcsolat, ami kialakult az anyaországi testvértelepülésekkel, számunkra nagyon fontos. Elsősorban a tapasztalatszerzés miatt, ugyanakkor lehetőség nyílik ezáltal gazdasági téren valamilyen együttműködésre. Mi még nem vagyunk az Európai Unió tagja, viszont nagyon fontos az a tapasztalat, amit Magyarország szerzett az Európai Unióban. Ezáltal közösen is tudunk pályázni majd az uniós alapoknál, amely különösen fontos a településünk fejlődése szempontjából. Torda egy kis falu 1400 körüli lakossággal. Balástya kicsit nagyobb, Balatonakali kicsit kisebb, de azokat a tapasztalatokat, amit szereztünk az elmúlt években, nagyon hasznosak, hiszen nagyon sok újdonságot, jó dolgot láttunk megvalósulni. Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nagyobb beruházásokhoz pénzünk legyen, nincs annyi állami támogatás, és mivel nem vagyunk tagja az Európai Uniónak, nincs pályázati támogatás sem. Remélem, az együttműködésünk, a közös pályázás hozzájárul ahhoz, hogy valamilyen módon mi is fel tudjuk lendülni. Ugyanakkor az is fontos számunkra, hogy egy nemzethez tartozunk, egy nyelvet beszélünk, egy a kultúránk, és kialakultak baráti és családi kapcsolatok, amely az egész együttműködésben az egyik legfontosabb dolog mindannyiunk számára. Részt veszünk egymás rendezvényein, évente elég sokszor találkozunk. A távolság nem olyan túl nagy, a határ sem jelent gondot. Balatonakalival a kapcsolatunk új, Balástya által, de azért velük is évente két-három alkalommal találkozunk, Balástyán és Akaliban és Tordán is. Remélem, hogy így Akalival is kialakul a testvértelepülési kapcsolat, mert még most „unokatestvérek” vagyunk, de remélem, testvérek is leszünk.”

Koncz Imre
„Nálunk a testvértelepülési kapcsolat civil szervezetek által képviselt ügy. Két testvértelepülése van Balatonakalinak, Kövend és Balástya. Kövend egy erdélyi település és a kapcsolat az Erdély kör kezdeményezésére jött létre, Balástya pedig baráti kapcsolatból alakult testvértelepülési kapcsolattá, ami már túl is mutat ezen a kereten. Rengeteg barát van, akik összejárnak azóta is. Szerencsés vagyok, mondhatom, mert öt éve, a második választási ciklusban vagyok polgármester, és nagyon jó barátság alakult ki köztünk Balástya polgármesterével is, és nemcsak a testvértelepülés ügye miatt, hanem barátságról szól a mi ismeretségünk. Ez mozgatja az egészet, hogy barátkoznak a magánemberek, nem felülről szervezésről, hanem alulról épülő mozgalomról van szó, és ez a legfontosabb.
Általában a testvértelepülések kulturális rendezvényeken járnak össze, országon belül is, de van, amikor több nemzet, messziről jövő nemzetek kultúrái találkoznak, és azokat ismerhetik meg a testvértelepülések. Alapvetően a települések kulturális életében van jelentősége, de gazdasági kapcsolatok is kialakulnak, ilyenre Balatonakali és Balástya viszonyában is van példa. Ezeket is előmozdítja a barátság.”

Vélemény, hozzászólás?