Földrajz

Balástya Csongrád megyében, a Kisteleki járásban, Szegedtől 24 kilométerre fekszik. Az M5-ös autópályának (a község két le- és felhajtóval is rendelkezik), az E-75-ös útnak és a Szeged-Budapest vasútvonalnak köszönhetően közúton és vasúton egyaránt könnyen elérhető. Nyugatról Csólyospálos, Kömpöc, északról Csengele és Kistelek, keletről Ópusztaszer, Sándorfalva, délről Forráskút és Szatymaz fogja közre. Területe 10.995 hektár, ezzel az átlagos nagyságú falvak közé tartozik, a népsűrűség 32 fő/km2. Balástya az Alföld nagytájhoz, ezen belül a Duna-Tisza közi síkvidék és az Alsó-Tisza Vidék középtájakhoz tartozik. Száraz, vízhiányos terület, jellegzetes síkság. Uralkodó talajtípusa a homok, kisebb részben réti talaj és szikes talaj. E talajadottságok alakították ki a térség sajátos mezőgazdasági kultúráját. Éghajlatát a határozott szárazföldi éghajlat jellemzi.

Balástya térképbalstya

A hőmérsékleti értékek és a csapadékeloszlás nagy kilengést mutatnak. Éghajlatát a nagy napi és évi hőmérséklet-ingadozás jellemzi. A téli csapadék mennyisége miatt tartós és jelentős vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. A korai tavasz következtében a növényzet vegetációs periódusa és a virágzás országos viszonylatban itt kezdődik meg a legkorábban (orgona, mogyoróvirágzás, búza). Tengerszint feletti magassága 90 méter. Felszíne észak-nyugati irányból dél-keleti irányba lejt. Az uralkodó észak-nyugati, dél-keleti szelek a laza szerkezetű futóhomokból néhol buckás homokhátat képeznek. A medencealjzat változó, különböző színben vannak paleozous, mezozous korú sekély tengeri üledékek, melyek vastagsága 100-200 méter. Az alsó és felső parton túlnyomóan agyagos rétegből épül fel. Egyetlen természetes tavunk az Őszeszéki-tó. Három vonalon húzódik csatorna (Fehértó-Majsai, Kisteleki főcsatorna és az Őszeszék-Szirtosszéki csatorna). Közigazgatási területünkön főleg nemesnyár- és akácerdők találhatók.

A helyi állattenyésztésre a háztáji gazdaságok és mezőgazdasági vállalkozások szerződéses háziállat tartása, valamint vadállatok közül az apróvad és őz előfordulása jellemző.

Vélemény, hozzászólás?